Előre szeretném leszögezni, hogy aki fogyókúrázik, az messziről kerülje el a Művészetek Völgyét! Bár hallottam pletykákat arról, hogy vega szendvicset is árulnak valahol, de ilyesmivel nem találkoztam. A Gasztro Akrobata végigkóstolta helyettetek a Művészetek Völgyét, nektek így nem maradt más dolgotok, mint a hömpölygő tömegen keresztülhasítva rárepülni a finomabbnál finomabb gasztronómiai orgiákra. Hét pontba foglaltam össze azokat az ételeket, amit nem fogtok, vagy nem szabad kihagynotok! A völgy ízeit a magyaros konyha jellemzi, megtalálhatóak a sztenderdnek mondható ételek, úgy mint a sült kolbász, de nagy szerencsénkre ennél sokkal izgalmasabb kalandokba is belebotolhatunk. Lássuk hát, hogy Kapolcson, a Művészetek Völgyének fővárosában mit ehet a nagyérdemű.

Katlan Tóni Konyhája

Aki lejön a völgybe, majdnem biztos, hogy egyszer bekeveredik Katlan Tónihoz. A kapolcsi események szívében, a patak partján, a kőhídnál hatalmas udvarban dolgozik Tóni az embereivel. Azoknak ajánlom a Katlant, akik kedvelik a piaci vásárokban is megtalálható teljesen átlagos, már-már közhelyes sütödéket. Van sültkolbász, kakashere pörkölt, meg kutyafüle. Üdvözlendő változás az előző évekhez képest, hogy idén házi burgonyás cipót kapunk szikkadt kenyér helyett, ami tényleg jó volt. Valószínűleg a völgy egyik legdrágább vendégszeretetét élvezhettem és ami azt illeti, nem éri meg az árát. Igazi kuriózumokkal is találkozhatunk, ilyen a kedvencem is: az 1900 forintos pálinka/feles.

„A Katlan Tóni Konyhája célja, hogy a hagyományos vidéki kultúrát vendégeivel megismertesse és élhetővé tegye számukra. Azért esett a választás erre a korra, mivel ekkor az értékek még valóságosak voltak, a kolbász kolbászból volt, a bort szőlőből készítették.” –írja Katlan Tóni a honlapján (www.katlantoni.hu)

Érkezésünket követően az első utunk ide vezetett, hiszen Katlan Tónit nem lehet kihagyni, ha a kapolcsi gasztronómiát akarjuk górcső alá venni. A puding próbája az evés, Katlan Tónié a kolbász.

Egy fél cipó, egy méretes kolbi mustárral meg némi savanyúsággal kétezer forint környékén mozog. A kolbász tényleg kolbászból volt, ami megnyugtató. Azonban komoly kétségeim vannak azt illetően, hogy házilag készült-e, ám ennek ellenére nem volt rossz. A kolbászok szaftosak voltak és mócsinggal nem igen találkoztunk. A menü legizgalmasabb része a cipó volt, amit helyben dagasztanak és sütnek.

 Cili néni zsíros deszkája

Amikor valaki hosszabb időt tölt el Kapolcson, Cili néni kocsmájába is biztosan bekeveredik. A Kossuth Lajos nevére keresztelt főútról nyíló udvarban található talponállóban elfogyasztott két-három kör fröccs után, ha megéhezel, a legjobb választás a zsíros deszka lehet.

A klasszikus ízek kedvelői potom kétszáz forintért élvezhetik a disznózsírral és hagymával felszerelt szelet kenyeret. Bár idén már kézműves libazsírral is találkoztam, Cili néni zsíros deszkájával árban semmi sem tudta felvenni a versenyt. Ha valaki csak egyvalamit kóstolna a völgyben, akkor nem ez a legjobb választás, de uzsonnára tökéletes.

Kék Abrosz Vendégasztal

Most, hogy kipipáltuk a kötelezőket, lássunk valami izgalmasabbat. A Kék Abrosz Vendégasztal intézménye már önmagában is említésre méltó. A rendszer lényege, hogy Magdi néni az ebédre szánt töltött káposztát nem öt főre készíti, hanem harmincra és az oda betérőket saját asztaluknál vendégeli meg. A dologban nem csak az az izgalmas, hogy olcsón ehetünk házi kosztot, de így megismerkedhetünk a tájra jellemző sajátos konyhai praktikákkal is. Ez itt nem nagyüzem, a légkör családias.

Az ebéd mellett reggelire is érdemes menni, lehet enni bundáskenyeret, többféle rántottát és jóféle lecsót. Pont ez a szép Kapolcsban, hogy ilyen kalandokba is belekeveredhetünk, mint Magdi néni konyhája. Házi szörpöket is kínálnak, a klasszikus bodzától kezdve fenyőrügy szörpig mindent megtalálunk. A jó konyha és a házi szörpök egy átmulatozott este után, igen hatékonyan és gyorsan rendbe tesznek.

Leginkább reggelire ajánlom a helyet, bár az ebéd sem rossz. A lecsót sütik, nem pedig főzik, ahogy kell. Tojással keverik, és friss kenyérrel szolgálják fel. A rántottát kedvünk szerint készítik, ha kell kolbásszal, szalonnával vagy hagymával, illetve ezek kombinációival. A tojások számát is magunk határozhatjuk meg, így biztosan jól lakunk. Az ottani vendégszeretet megfizethetetlen, sokat számít, hogy családi háznál eszik az ember.

 Borjúkötél

Az idei Művészetek Völgyének legnagyobb újítása, az abszolút nyertes borjúkötél volt. Olyan népszerű a dolog, hogy majd fél órát kellet sorban állni. Egy kedves kis család árulja borjúkötelet, mellé kérhetünk lángost és fonott fánkot is (amihez ráadásul házi lekvár is jár).

A borjúkötél egy sós kalácstészta, amit tejföllel sütnek ki kemencében. Lehet kérni friss tejföllel és/vagy sült szalonnával. Aki kóstolt már frissensült kalácsot, az tudja milyen gyönyörökben volt részem. Nem árulok el azzal sem nagy titkot, hogy sokat dob a dolgon a kemence. A jó minőségű tejföl csak hab a tortán.

Az egész nagyon egybe van, megérte a sorban állást. Akkora volt az adag, hogy a fánkból már nem fért belém és a cikk leadásáig nem is tudtam sort keríteni rá, de nem fogom kihagyni az biztos. Nektek sem javaslom.

Langalló

Kicsit visszakanyarodva a magyar vásárok örök résztvevőihez: szuper élményem volt egyik éjszaka. Éjféltájt egyre nehezebb rendes ételhez jutni, ezért Kapolcs gyrosához nyúltam nagy ijedtemben. Szerencsém volt, mert frissen sült a langalló, a szemem láttára vették ki a kemencéből. 

Ilyen ételt tényleg minden sarkon találunk, de akkor és abban a pillanatban remek választásnak bizonyult. A magyar pizza nem bonyolult, kelt tészta alapon tejföl, sült szalonna és hagyma. Ennél jobban nem szabad bonyolítani, ha nagyon el szeretnénk kényeztetni magunkat, akkor egy kevés friss tejfölt kérjünk a tetejére.

Kürtöskalács

A kürtöskalács-maffia ténykedésének köszönhetően egységesen ezer forintért vásárolhatunk kürtöskalácsot, ami igencsak borsos ár. Senki sem szereti, ha a különlegesség ára borsos, de nem tudtam ellenállni, mivel imádom. Nem volt nagy szám, szintén minden sarkon árulnak. Mindezek ellenére nem volt szívem kihagyni (már így is lelkiismeret furdalásom volt, hogy a lángost nem vettem be), mert még mindig az egyik legnépszerűbb édesség a piacon.

Szörp

A Művészetek Völgyében az emberek leginkább alkoholban utaznak, de egy-egy perzselő reggelen életmentő lehet egy jó pohár szörp. Nem csak tele van vitaminnal, de el is űzi a rosszullétet. Kaphatunk sokfajta házi szörpöt, van aki előre behűtve, bekeverve árulja félliteres üvegben.

A félliteres kiszerelés nem is drága kétszázötven forintért. Mindenféle növényből készítenek szörpöt. Nekem a meggy volt a kedvencem és nagyon jól esett a nagy melegben, hogy kicsit savanykásabb volt, nem pedig édes.

Azonban, ha valakit egyik étel sem hozott lázba ne csüggedjen, mert sok minden mást is találhatunk a völgyben. A dödöllétől a kézműves fagyin át, mindenféle lepényeket is kóstolhatunk. Ha tíz napig maradtam volna, valószínűleg akkor sem sikerült volna megunni a felhozatalt. Ennek ellenére nem mondanám, hogy sokszínű a paletta, alapvetően a zsíros és kelt tésztás ételek dominálnak. A finomságokat pedig bármikor kísérhetjük helyi borokkal. Érdemes a balatoni nyaralást feldobni néhány nap Művészetek Völgyével, és még érdemesebb végigkóstolni a felhozatalt. A májkrém konzervet meg inkább hagyjuk otthon, ha lehet. 

Ha bármi olyat esztek vagy isztok amit nagyon hiányoltok a listáról, küldjétek el facebookon (fotóval)!

Üdv,

A Gasztro Akrobata