Együnk (több) levest! Ez a tartalmas leves jótékonyan hozzájárul a napi folyadék pótlásunkhoz, (sajnos szinte mindenki kevesebbet iszik a kelleténél), nagyon egyszerű elkészíteni, nem kellenek hozzá költséges alapanyagok és remek kiegészítője egy hétköznapi családi ebéden az utána tálalt vajas morzsás pillekönnyű túrógombócnak. Eredetileg a frankfurti leves kelkáposztával készült, mindenkinek lehetnek (rém)képei a menzán tálalt borzalmakról. A kínai kel amellett, hogy nem olyan szagos, mint a kelkáposzta (tehát a gyerekeknek is szimpatikusabb :-), alig kell főzni (és fontos is, hogy kicsit roppanós maradjon) magas fehérje tartalma miatt nagyon egészséges, nyersen, fóliába csomagolva jó pár napig eláll a hűtőben, ha úgy alakul, hogy megfeledkezünk róla. Az újragondolás az elkészítés módjában rejlik, íme.

 Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Hozzávalók (6-8 főre):

• 50 dkg kínai kel
• 25 dkg krumpli
• 25 dkg füstölt tarja
• 10 dkg füstölt kolbász
• 3 pár juhbeles virsli
• 1 közepes fej vörös hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 5 dkg füstölt szalonna
• 1 csapott mokkáskanál őrölt kömény és fűszerpaprika
• só, bors ízlés szerint
• 2,5 l sonka lé vagy víz
• 2 evőkanál házi, sós reszelt zöldség

Elkészítése: 

A füstölt szalonnát felkockázom, kislángon hagyom, hogy a zsírját kiengedje, ha picit megpörkölődtek a szalonnakockák rádobom a negyedekbe vágott füstölt kolbász. Pár percig együtt pirítom majd rádobom a felkockázott füstölt tarját és krumplit. (A krumplit célszerű akkora darabokra vágni, mint a virslikarika, a végeredmény így sokkal étvágygerjesztőbb lesz). Összeforgatom az őrölt köménnyel és a paprikával és felöntöm 2,5 l vízzel.

A vörös- és fokhagymát, szemes borsot és két kanál házi sós reszelt zöldséget a nagyméretű tea tojásba teszem, és belelógatom a levesbe, felforralom és addig főzöm, amíg a krumpli majdnem tökéletesen puha. Ekkor teszem hozzá a szeletelt kelt és a felkarikázott virslit és pár perc alatt készre főzöm.

A sokféle füstölt hozzávalótól kellően füstös lesz, nem kell kész füstös ízű leves kockát használni. (A húsvéti sonkafőzésből mindig megmarad lé, amit szintén dobozokban, adagokban szoktam lefagyasztani. Ehhez a leveshez tökéletesen használható, csak vigyázzunk, hogy ne legyen túl sós.) Ha nincs sonkalé a víz is tökéletes, ilyenkor használom a házi, sós, reszelt zöldséget: 1 kg sárgarépa, 0,5 kg fehérrépa, 0,5 kg zeller, mosva, reszelve, kilónként 0,2 kg sóval összeforgatva, üvegekbe töltve és mehet a hűtőbe, nagyon sokáig eláll. Szuper ízletes, tartósítószer mentes házi vegeta, alkalmanként 1-2 evőkanál bőven elég belőle.

Amikor készre főtt, kiveszem a teatojást. Azáltal, hogy a hagyma félék és a bors eltávolíthatóak, az aromájukat átadják ugyan, de a leves textúrája tisztább, lazább lesz. Rántás helyett egy szem nyers fokhagymát paszírozok még bele az intenzívebb íz kedvéért, keverek egyet rajta és lehet is tálalni.

Tessék bátran kipróbálni!

Mamabella

A magyar paraszti udvar két klasszikus állata a kacsa és a liba. A liba napok a novemberi Márton naphoz kapcsolódnak, nézzünk most egy könnyen elkészíthető kacsaételt. Mindannyiunk örömére. 

Hozzávalók:

- Kacsamell

- Alma

- Vaj

- Só, bors

A püréhez:

- Édesburgonya

- Vaj

- Só

- Tejszín

 Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

A sütőt melegítsük elő 140C fokra. A kacsamellet egy forró serpenyőbe helyezzük bőrével lefele, sózzuk, borsozzuk, majd ha a zsírját elkezdte kiengedni, takarékra vesszük a lángot és addig pirítjuk, míg szép barna színű nem lesz a bőre. A kiengedett zsírját mindig leöntjük alóla. Ha elértük a kívánt színt, megfordítjuk és másik oldalát is megpirítjuk, de csak annyira, hogy egy kis kérget kapjon, semmiképpen se menjen teljesen át. Tegyük a sütőbe és süssük addig, amíg a kívánt állagot el nem érjük.

Sütési fokozatok:

Rare: Hüvelykujj párnácskája alatti rész.

Medium rare: A hüvelyk és a mutatóujj összeérintve.

Medium: Hüvelyk és a középső ujj összeérintve.

Medium well: Hüvelyk és gyűrűs ujj összeérintve.

Well done: Hüvelyk és kis ujj összeérintve.

A püréhez vágjuk a burgonyát nagyobb kockákra (így kevesebb vizet szív magába), majd főzzük meg őket. A meleg burgonyát, a vajat és a sót tegyük egy turmixgépbe és pürésítsük. Ha a vaj mennyiségét megfelelőnek ítéljük, adjuk hozzá a tejszínt és turmixoljuk további fél percig, hogy a nagyobb darabok is biztosan szétmenjenek. A vajnál illetve a tejszínnél azért nem írtam mennyiséget, mert ezt mindenkinek magának kell éreznie, illetve attól is függ, hogy ki hogyan szereti.

Az almát egyforma cikkekre vágjuk, majd vajon megpirítjuk. Nem baj, ha ropogós marad, épp elég, ha csak a külseje puhul meg.

Jó étvágyat!

Gasztro Akrobata Levi

Imádjuk a kacsát. Minden formában és módon elkészítve. (A kisütött fokhagymás zsírját kifagyasztva kenyérre kenve lilahagymával meg még jobban... na ennyit a diétás kosztról...) A napokban kaptam kacsamell filét, de nem bőröset, hanem a mell belső  "szív" filéjét. Ideális ehhez a recepthez, amely funkcionálhat akár főételként egy könnyű vacsorához vagy előételként egy tartalmasabb ebédhez. Arra kell csak vigyáznom,hogy a kisütött és hűlésre félretett husi ne fogyjon el mielőtt a salátába kerül. A kacsa imádja a gyümölcsöt, a kacsamell egyben rozéra sütve mennyei a fekete bogyós gyümölcsökből készült dzsemmel, vagy gyümölcs csatnival. Az eredeti recept naranccsal készül, de mivel csak grapefruitot kaptam, gondoltam kipróbálom és nem tévedtem nagyot!  

 Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Hozzávalók (4 főre):

• 0,5 kg kacsamell filé
• 4 nagyobb narancs vagy grapefruit
• 1 kisebb fej jégsaláta vagy kínai kel
• 5 dkg rukkola
• só, bors ízlés szerint
• 1 kávéskanál aprított csili paprika (friss vagy szárított)
• 2 evőkanál szeletelt zsálya
• 2 evőkanál méz
• kacsaháj vagy olaj a sütéshez

Elkészítése:

A kacsamelleket besózom, borsozom, a szeletelt zsályával bedörzsölöm, hagyom egy kicsit állni, hogy a fűszerek átjárják a húst. Közben megpucolom a grapefruitot: úgy hámozom le a héját, hogy a belső fehér szivacsos részt is eltávolítsam (ez ugyanis keserű még a legédesebb grapefruitnál is). A gyümölcsöt kifilézem, eltávolítom a a filéket elválasztó belső hártyákat is (késsel bevagdosva ez nem problémás) és felfogom a kicsurgó levet, ez lesz az alapja a dresszingnek. A jégsalátát vagy kínai kelt fekockázom, a rukkolát megmosom, szárítom és összekeverem őket. (Ha kínai kellel készítjük, akkor a kel felső kétharmadát, a puhább, zöldebb részt használjuk.)

Ha van egy kis kacsaháj, kiolvasztom a zsírját, a töpörtyűt félreteszem. Ha nincs, kevés forró olivaolajon megsütöm a filéket, vigyázva, hogy ne süssem túl, mert akkor olyan lesz, mint a cipőtalp.

A megsült husit hagyom kicsit kihűlni, majd gusztusos szeletkékre vágom. 

Elkészítem a dresszinget: a grapefruit levéhez adom a felaprított csili paprikát és a mézet, jól kikeverem, hogy a méz feloldódjon. A felszeletelt husit és a grapefruit filéket lazán összekeverem a zöld salátával és fél órára jégbe teszem. Tálalás előtt locsolom meg a dresszinggel, hogy ne áztassa el a salátát és mehet is az asztalra egy pohár finom rozéval és pár falat bagellel. 

Tessék bátran kipróbálni!

Mamabella

Egy vallomással tartozom: Függő vagyok. Kakaós csiga függő. Életemben kétszer kellett szigorúan diétáznom (terhességi cukorbetegség), és az egyetlen amit nagyon nehezen viseltem, hogy nem ehetek, az a kakaós csiga volt. Mindkétszer ezt kértem a szülés után, és nagyon ízlett, noha akkor még nem tudtam, hogy az otthon sütött kakaós csigával egyszerűen semmi sem ér fel :) Szóval vágjatok bele, és soha többé nem akartok bolti csigát enni, mert az otthoni százszor jobb, mint azok kiszáradt szélű csiga-szerűségek.

Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

 Hozzávalók:

• 50 dkg finomliszt
• csipet só
• 3 ek. cukor + 1 kk. cukor az élesztő felfuttatásához
• 1 egész tojás
• 1 tojás sárgája
• 2,5 dl tej
• 2,5 dkg élesztő
• 8 dkg olvasztott vaj

 A töltelékhez:

• 5 dkg olvasztott vaj
• cukrozatlan kakaópor
• porcukor

A végén:

•  1 ½ dl tej
• 1 ek. cukor és vanília kivonat vagy egy zacskó vaníliás cukor

Elkészítés:

Először felfuttatjuk az élesztőt, vagyis 1 dl. tejet meglangyosítunk, elkeverjük benne az 1 kk. cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt. Amíg várjuk hogy felfusson, addig egy tálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a csipet sót, a 3 ek. cukrot, a tojást és a tojás sárgáját, és a maradék tejet.

Ha felfutott az élesztőnk, (vagyis megnőtt a térfogata, és habos a teteje),

akkor azt is hozzáadjuk a többi hozzávalóhoz és elkezdjük összedolgozni. Én először kanállal szoktam, majd utána jön a kézzel gyúrás. Amikor összeállt, akkor több adagban adjuk hozzá az olvasztott vajat. Néhány perc után, amikor egy ruganyos tésztát kapunk (ujjunkkal benyomva visszaugrik),

akkor tálba tesszük, és vagy a tál tetejével, vagy fóliával lefedjük, és egy huzatmentes helyre tesszük. Én még egy konyharuhával is le szoktam takarni, nehogy megfázzon a tészta.

Amikor a duplájára nőtt (kb. 1 óra múlva),

akkor lisztezett felületre borítjuk, és sodrófával kb. 3-4 mm vastagra nyújtjuk (igyekezzünk lehetőleg egy téglalap alapot kihozni belőle). Az egész felületét lekenjük az olvasztott vajjal, majd vastagon megszórjuk kakaóporral (egy szita segítségével egyenletesen lehet eloszlatni), majd utána következik a porcukor (szintén szitával, olyan vastagon, hogy a kakaópor ne látsszon ki alóla.

Bejgliszerűen feltekerjük,

majd ujjnyi vastag szeletekre vágjuk. Ezután kétféle módon rakhatjuk a tepsibe, függően attól, hogy milyen végeredményt szeretnénk: rakhatjuk egymástól távolabb a csigákat, és akkor jobban szétterülnek, illetve rakhatjuk egy kisebb tepsibe, egymáshoz szorosan, és akkor felfelé kezdenek nőni a csigák (én mindig az utóbbi változatot választom, mert nem szeretem, ha kiszárad a csigák széle).

Amikor elhelyeztük a kivajazott tepsiben, utána megint hagyjuk letakarva kb. egy ½ órát pihenni. Ez idő alatt újra megkelnek a csigák, és ha egymás mellé raktuk őket, akkor megpróbálnak egymást szétnyomva felfelé növögetne. A sütőt közben előmelegítjük 180°C-ra, és amikor újra megkeltek a csigák, légkeveréses sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. Amikor elkészült, felforralunk kb. 1 ½ dl. tejet és beleteszünk egy evőkanál cukrot, és egy kis vanília kivonatot (vagy egy zacskó vaníliás cukrot), és ezzel meglocsoljuk a még forró csigákat, ettől lesznek igazán szaftosak. (Igyekezzünk, nehogy túl sok tejet öntsünk rá, mert akkor eláznak a csigáink.)

Íme, a kakaóscsiga-mennyország:

Jó étvágyat kívánok!

GasztroAkrobata Noémi 

Kevés dolog osztja meg annyira a magyar háziasszonyokat, mint a lecsó. Mindenkinek van egy titkos receptje, egy csipet különleges hozzávalója, egy története. Az én történetem igen egyszerű: a gyerekeim nem hajlandóak az iskolai kosztot enni, ezért dolgozó anyaként kerestem azokat az ételeket, amiket el tudtam (részben) előre készíteni. A lecsó kiválóan fagyasztható, így a konyhatechnikával még ismerkedő tinédzsereim akkor is tudnak belőle meleg ételt készíteni, ha nem vagyok otthon. Jó lecsót csak nyáron lehet főzni, nap érlelte paradicsomból, ehhez én mindig őstermelőt keresek a piacon. (Az egyenméretű fürtös paradicsom alkalmatlan erre a célra.)

Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Hozzávalók:

• 6 kg lecsó paprika
• 3 kg lédús paradicsom
• 1 kg tisztított vöröshagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 20 dkg húsos szalonna
• 15 dkg füstölt szalonna
• 2-3 evőkanál olaj
• 1 nagyobb doboz sűrített paradicsom
• 2 nagy szál kolbász (füstölt vagy lángolt, esetleg csipős, ízlés szerint)
• 2 l víz a paradicsom forrázásához
• só, bors, csípős paprika

továbbá:

• fejenként egy pár virsli és 1-2 tojás és köretként
• párolt rizs, vagy köles, friss fehér kenyér

Elkészítés:

Méretes, széles lábosban megforrósítom az olajat, a felkockázott szalonna féléket beledobom és megizzasztom, hogy kiadja a zsírját. (A kevés olajra azért van szükség, hogy ne égjen meg a szalonna.)  Amikor összetöpörödtek, beleteszem az apró kockára vágott vöröshagymát, majd a fokhagymát és alaposan megfonnyasztom. A kolbászt hosszában félbevágom, felszeletelem, és együtt párolom a hagymával, hogy kiadja az ízét, színét.  

Közben megtisztítom a paprikát, a csumáját és a magokat kidobom, hosszában félbe-negyedbe majd kisujjnyi szeletekre vágom. A paradicsomot megmosom, a héját picit bevágom, majd lobogó forró vízbe dobom 1-2 percre. Szűrőkanállal kiszedem, a héját így egy pillanat alatt le lehet húzni. (Ez a lépés elhagyható, de én nem szeretem az összepöndörödött paradicsom héjakat halászni.)  A paradicsomot is feldarabolom.

Először a paprikát adom hozzá a kolbászos, hagymás alaphoz és hagyom hogy kicsit össze essen. (Víz nem kell hozzá, mert a paprikának nagyon magas a víztartalma.)

Majd jöhet a sűrített paradicsom és a paradicsom is, a só, a bors és a csípős paprika ízlés szerint. Kis lángon, lefedve párolom, főzöm, amíg a paradicsom szét nem esik és a leve kicsit besűrűsödik.

Az erős ízért nem mindenki rajong a családban ezért a csípős paprikát inkább az asztalon kínálom hozzá.

Ez a mennyiség hadseregnek való, 9 ovális fagylaltos doboz lett tele és ment a mélyhűtőbe.

Amikor gyors vacsorára van igény, előveszek egy dobozt, felengedem, beledobom a karikára vágott virslit, és pár percig forralom. (A virslit mindig frissen főzöm bele, mert a főtt virsli nem szereti a mélyhűtést.) Belehabarom a felvert tojásokat és csak annyira sütöm bele a tojást, hogy rezgős maradjon. 1 doboznyi mennyiség a virslivel, tojással, körettel bőségesen elég egy főétkezésre négyünknek.

Ez a recept egyébként kiváló party kaja is lehet, -hátha fog még ősszel sütni a nap :-) - bográcsban, szabadtűzön, jégbehűtött kovászos uborkával, meg egy pohár sörrel.

Tessék bátran kipróbálni!

Mamabella

Így a tanév kezdetén, a szendvics egy igazán közkedvelt étel a diákok életében. Egyszer kiszámoltam, hogy egy átlagos középiskolai diák négy év alatt kb. 1400-1600 darab szendvicset fogyaszthat el. Az alábbi recept egy kicsit eltér a mainstream vajas-parízeres szenyától. Az a jó benne. Hogy az alapját variálhatjuk, nem kell a megszokott kenyérnél ragadnunk, használhatunk hozzá bagelt, kiflit, ciabattát vagy akár házi készítésű hamburger buciba is tehetjük. A siker garantált. Íme:

Hozzávalók:

-          Friss kifli/kenyér/ciabatta

-          5 dkg csirkemell (4-5 szeletben)

-          Kápia paprika

-          Sárgarépa

-          Saláta

-          Méz

-          Mozarella

A majonézhez:

-          3 tojássárgája

-          Fél tk. só

-          Negyed tk. porcukor

-          Egy tk. mustár

-          250-300 ml étolaj

Kezdésnek készítsük el a majonézünket, amivel majd a kiflinket kenjük meg. Először is tegyük az összes hozzávalót a hűtőbe, ha hidegek az alapanyagok, jobban összeáll. A tojássárgákat verjük habbá, kb. 1,5 percen át egy habverő segítségével. Majd ízesítsük a fűszerekkel illetve a porcukorral. Óvatosan adagoljuk hozzá az étolajat, hogy felvegye és végeredményül egy finom krémes állagú majonézt kapjunk.

Vágjuk hosszában félbe a kiflit és kenjük meg az isteni majonézünkkel. A csirkemell szeleteket fűszerezzük sóval, borssal és süssük ki őket egy serpenyőben, nagy lángon. Ha megsültek, azonnal tegyük a majonézágyas kiflinkre, amit egy szelet salátának kell követnie. Próbáljuk meg mindenhol lefedni a kiflink felületét salátával, az se baj, ha egy kicsit kilóg belőle. Ezek után vágjunk a paprikából félköröket, egy hámozó segítségével húzzunk szeleteket a répánkból és egy kevés olajon sóval, borssal futassuk meg, majd ha leszedtük a tűzhelyről egy fél kávéskanál mézzel forgassuk át a serpenyőben.

Most a paprika-répa mixünket helyezzük a zöld salátaágyunkra. És már csak egyetlen szereplő maradt ki a buliból, a mozarella. Vágjunk gusztusos, vékony csíkokat belőle és fektessük a szendvicsünk tetejére, amit zárjuk is le a kifli tetejével.

Ennyi volna a mutatós szendvics titka, most már bátran lehet villantani vele a haveroknak, az iskolában, meccsnézés közben vagy a buszra várva majszolni a megállóban.

Jó étvágyat!

Gasztro Akrobata Levi

A családi dzsem-kedvencek sorában a ribizlis áfonya dzsem mellett az előkelő második helyet foglalja el a fehér húsú barackból készített vaníliás őszibarack dzsem. Július közepétől kapható a piacokon a zamatos Mariska fajta, ez a legalkalmasabb, mert magvaváló, a héja pillanatok alatt eltávolítható, nem fő szét, és mennyei az illata.  Az ízorgiát a vanília és a citrom egészíti ki, téli vasárnapi reggeleken visszacsempészi a nyár ízeit. Arra kell figyelni, hogy éretten, puhán vegyük meg a gyümölcsöt, akkor viszont azonnal fel kell dolgozni, mert rosszul tűri a tárolást. Nálunk tekintélyes mennyiségben készülnek a nyár folyamán a dzsemek, nemcsak a saját igényeink kielégítésére, hanem gyakran ajándékba is. 

Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Hozzávalók:

• 5 kg fehér barack (Mariska) mosva, héj nélkül, magozva
• A vágott gyümölcshöz mérve kilónként 0,1 kg cukor
• 2-3 citrom leve
• 2 rúd vanília
• 2 l víz a forrázáshoz
• 2 zacskó Oetker 3:1-ben dzsemsűrítő vagy 3-4 evőkanál Biovegan Konfitura zselírozó por
• Dzsemes üvegek frissen, forró vízben (mosogatógépben) mosva
• méretre vágott műanyagfólia a fedél alá
• szalicil (akinek még van, mert már nem kapható) vagy nátrium-benzoát a fóliára (a gyümölcsbe nem kerül)

Elkészítése:

A barackokat megmossuk, forró vízbe merítjük egy-két percre és eltávolítjuk a héját, kimagozzuk. Vigyázzunk, hogy minden mag részletet kivágjunk, mert előfordulhat hogy félbe törik a mag és nagyon kellemetlen később ráharapni. A gyümölcsöt nagyobb darabokra kockázzuk és rálocsoljuk a kicsavart citromok levét. Ez egyrészt ízesít, másrészt megakadályozza, hogy a nyers gyümölcs megbarnuljon. (Aki nagyon szereti, bele reszelheti a citrom héját is. Én külön reszelem le, kevés kristálycukorral összekeverve a mélyhűtőben tárolom, amíg egy piskótába felhasználhatom.) A vanília rudakat kettévágjuk, a magját alaposan kikaparjuk és a gyümölcshöz adjuk. A vanília héjat egyben belefőzzük a dzsembe, amikor kész eltávolítjuk, lemossuk, megszárítjuk és egy jól záródó üvegben összekeverjük porcukorral, még sokáig átadja az aromáját. (Alapszabály, hogy semmi nem megy veszendőbe.)

A gyümölcsöt összekeverjük a cukorral és felforraljuk, addig főzzük amíg megpuhul (mennyiségtől függően 5-15 perc) Hozzákeverjük a dzsemsűrítő anyagot és készre főzzük.  Ha nagyon darabosnak találjuk a bot mixerrel 1-2 percig turmixoljuk, de akkor szép, ha rusztikusan darabos marad.

Az üvegeket csurig töltjük, fóliát teszünk rá, egy pici szalicilt vagy nátrium-benzoátot  a fóliára, lezárjuk, fejreállítjuk pár percre és mehet 1-2 napra, vagy amíg teljesen kihűl a száraz dunsztba.

Inycsiklandó látvány a halvány sárga dzsem a fekete vanilia pöttyökkel. Természetese a kuglóf is frissen készült, de erről egy következő poszt fog szólni :-).

Tessék bátran kipróbálni!

Mamabella

Egy egyszerű, de mutatós és rendkívül jól variálható francia eredetű étel a quiche. Ehetjük tartalmas leves után, könnyű vacsoraként, de a vacsorából megmaradt szeletek másnap villásreggeliként bátran elfogyaszthatók. A tésztája mindig ugyanaz, ám a tölteléket a kedvünk és az otthon fellelhető alapanyagok szerint variálhatjuk. Az egészen egyszerűtől a bonyolult ízkompozíciókig, csak rajtunk múlik. Lássuk hát, hogyan is álljunk neki.

 Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Hozzávalók a tésztához (Michel Roux receptje):

- 250 g simaliszt

- 1 tojás

- 150 g vaj, felkockázva

- 1 evőkanál tej

- 1 kávéskanál só

- 1 csipet kristálycukor

A töltelékhez:

- 3 tojás

- 200 ml tejszín (minél zsírosabb, annál jobb)

- 50 g mascarpone

- 200 g sonka (nem a gépi)

- 1 újhagyma

- 100 g reszelt sajt (én parmezánt és camambertet használtam)

- só, bors,

- 1 evőkanál mustár

- Reszelt citrom héja (opcionális, de szerintem feldobja az egészet)

Kezdésnek állítsuk össze a tésztát, mert azt úgyis pihentetni kell. Elsőnek szitáljuk a lisztet egy mély tálba, majd üssük bele az egy szem tojást, a sót és a cukrot. Határozott mozdulatokkal dolgozzuk össze, ha már majdnem összeállt adjuk hozzá a tejet és így is dolgozzuk össze, míg nem kapunk egy sima felületű tésztát.

Ha ezzel megvagyunk, tegyük folpackba és pihentessük hűtőben egy fél órán át. Amint letelt a 30 perc, nyújtsuk ki olyan 2-3 mm vastagságúra, tegyük egy számunkra tetszőleges formába (esetleg pite), szurkáljuk meg az alját hústűvel és tegyük vissza a hűtőbe még 20 percre.

 Melegítsük elő a sütőt 200 fokra és tegyük be a tésztánkat 15 perecre nehezékkel. A nehezék azt jelenti, hogy a tésztára rakunk (sütőpapíron) valami nehezéket, mondjuk rizst. Ez segít megakadályozni a tészta felpúposodását. Ha letelt a negyed óra, nehezék nélkül további 5 percig sütjük.

A töltelékhez a sonkát lepirítjuk, majd a kiengedett zsírjában megpároljuk a hagymát. Ezt a tésztára rászórjuk, majd ráreszeljük a citrom héját is. A tojásokat amennyire lehet, habosra verjük, hozzáöntjük a tejszínt és a mascarponét, a mustárt valamint a sajt háromnegyed részét. Ezt a tölteléket beleöntjük a tésztába a maradék sajtot a tetejére szórjuk és 180 fokon további 20-25 percig sütjük. Ha a sajt szépen megpirult a tetején, nagyjából akkor készültünk el.

Jó étvágyat!

Gasztro Akrobata Levi

Ismét folytatjuk külföldi kalandozásainkat és most egy cupcake-t készítünk. Mi is az a cupcake? Habár ez a süti hasonlít egy muffinra, mégsem az. Hogy mi a különbség? Nos, nem sok, hiszen ezt a sütit is muffin formában sütjük, csak elkészülte után még díszítjük is, vagyis egy kis minitortát kapunk végeredményként ez a süti pedig mindig édes, ellentétben a muffinnal. A cupcake angol nyelvterületről származik, és nevének eredetére két magyarázat is van, az egyik szerint a sütőforma (cup – vagyis csésze) után kapta a nevét, a másik szerint pedig a hozzávalók méréséhez való mérőedényekre utaltak a nevükben. Volt olyan időszak, hogy "1234" sütinek hívták őket, mivel a hozzávalók aránya nem változott: 1 csésze vaj, 2 csésze cukor, 3 csésze liszt és 4 tojás.

Mára a cupcake annyiféle módon készül, hogy se szeri, se száma a recepteknek. Kezdetnek csokisat készítünk, csokis krémmel a tetején, ami maga a mennyország a csokikedvelőknek (van olyan, aki nem az? :)

Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Akkor pedig lássuk a receptet:

Hozzávalók:

 A sütihez:

• 6 dkg szobahőmérsékletű vaj
• 20 dkg cukor
• 10 dkg étcsokoládé (én egy 74%-ost használtam)
• 2 tojás
• 2 tojás sárgája
  
• 1,25 dl növényi olaj
• 2 tk. vanília kivonat
• 8 dkg zsíros tejföl
• 15 dkg liszt
• 1/2 tk. só
• 1 tk. sütőpor
• 5 dkg kakaópor (nem cukrozott)
• 1,25 dl langyos víz
• 1 tk. kávégranulátum (elhagyható)

A krémhez:

•  25 dkg krémsajt, szobahőmérsékleten
• 6 dkg vaj, szobahőmérsékleten
• 15 dkg porcukor
• 5 dkg kakaópor (nem cukrozott)

Elkészítés módja:

A sütőt előmelegítjük 180^oC-ra. Egy közepes méretű tálban kézi mixerrel összekeverjük a vajat és cukrot. A végeredmény kinézetre úgy néz ki, mint a nedves homok.

Ezután el is tehetjük a mixert, most már egy konyhai spatulával is dolgozhatunk. Megolvasztjuk mikróban a csokoládét (mindig rövidebb időszakokra tesszük be és ellenőrizzük, nehogy túlmelegedjen). Amikor a csokoládé kicsit kihűlt, a vajhoz keverjük.

Hozzáadjuk egyesével a tojásokat, és a tojások sárgáját, de mindig csak elkeverve benne. Beletesszük az olajat, a vanília kivonatot és a tejfölt, majd elkeverjük.

A száraz hozzávalókat: liszt, só, sütőpor és kakaópor (és ha adunk hozzá, akkor a kávét is), egy tálban összekeverjük és ha csomós lenne, átszitáljuk, majd három lépésben a nedves hozzávalókhoz adjuk.

A langyos vizet hozzákeverjük és már kész is a tésztánk. A muffinsütőt kibéleljük kapszlikkal, és 2/3-ig töltjük a mélyedéseket.

A sütőbe toljuk, és kb. 18 percet sütjük. Akkor van kész, ha a beleszúrt fogpiszkálót tisztán húzzuk ki belőle. (A tésztából elvileg 16 db. sütit lehet sütni, de nekem most 17 lett belőle, vagyis még egy körre számíthatunk.) Megvárjuk amíg kihűlnek (addig elkészítjük a krémet), és akkor díszítjük.

A krém elkészítése:

A szobahőmérsékletű krémsajtot összekeverjük a szintén szobahőmérsékletű vajjal, amíg krémessé nem válik.

Hozzákeverjük a porcukrot, szintén elkeverjük, majd hozzáadjuk a kakaóport. A cukor mennyisége ízlés szerint változtatható, minél többet adunk hozzá, annál tömörebb lesz a krémünk. Nyomózsákba töltjük, és a cupcake-ek tetejét ezzel díszítjük.

Ha inkább rusztikusabb irányba szeretnénk elmenni, természetesen egy kés segítségével is elsimíthatjuk a krémet a tetején.

Jó étvágyat!

Gasztro Akrobata Noémi

Gyerekkoromból emlékszem a kertünkben termő ribizlibokrok illatára. Amikor családi házunkba költöztünk az első dolgunk volt fekete és piros ribizli bokrokat ültetni, mert ez az a gyümölcs, amit sose lehet elég frissen és megfelelő mennyiségben venni, még a piacon sem. Többnyire azonnal lefagyasztom a szedés és fáradságos kézi pucolás után, de egy nagyobb adagot lepaszírozok – persze géppel :-) – az áfonya dzsembe. Az áfonyát akkor veszem meg a piacon, amikor akciós, így sem olcsó, de egy valódi szupergyümölcs tele van antioxidánssal. Ez a dzsem igazi kuriózum, egészséges, minimális cukor van benne, croissant-hoz, vajas kalácshoz, vasárnapi reggelihez tökéletes, de remekül megy sült vadhúsokhoz, kacsához, rántott sajthoz is.

 Ha tetszik nektek a gasztro akrobatika, kövessetek minket a facebookon!

Hozzávalók:

• 5 kg fekete áfonya mosva, tisztítva
• 1 kg frissen paszírozott ribizli
• 0,7 kg cukor
• 2 zacskó Oetker 3:1-ben dzsemsűrítő vagy 3-4 evőkanál Biovegan Konfitura zselírozó por
• Dzsemes üvegek frissen, forró vízben (mosogatógépben) mosva
• méretre vágott műanyagfólia a fedél alá
• szalicil (akinek még van, mert már nem kapható) vagy nátrium-benzoát a fóliára (a gyümölcsbe nem kerül)

Elkészítése:

A ribizlit megmosom, nyersen átpaszírozom. Azért jó a gépi paszírozó, mert az a héjban lévő sűrítő anyagot (pektint) is átnyomja és egy sűrű, vérvörös lét kapok. Ebbe teszem bele az alaposan megmosott áfonyát. Az áfonyát nem kell nagyon pucolni, csak a kocsány maszatokat és a hibás szemeket kell eltávolítani. Felforralom, hozzáadom a cukrot és addig főzöm, amíg az áfonyszemek szétesnek egy kicsit, de fontos hogy darabos maradjon (5-10 perc). Én nagyon kevés cukrot használok a család gusztusának megfelelően, de ízlés szerint egyrészt lehet fokozatosan növelni, illetve lehet nyírfacukrot is használni, úgy még diétásabb.

Amikor készre forrt, nagyon óvatosan, apránként belekeverem a dzsemsűrítő port. Ha egyszerre szórom bele, összeáll csomókban, ez különösen igaz a Konfiturára (ezért ha ez utóbbit használom kevés cukorral szoktam előtte összekeverni). Az a tapasztalatom, hogy az Oetker sűrítőből kevesebb is elég, mint a zacskón feltüntetett iránymutatás, általában feleannyit használok. Aki teljesen bio dzsemet szeretne, használja a Konfitúrát. Bekeverés után még egy-két percet főzöm, érdemes picit kivenni belőle, hűtőbe tenni és megnézni mennyire dermed. A fenti mennyiségtől nagyon sűrűn folyó lesz a dzsem, amikor kihűl.

Amikor kész, a frissen mosott üvegekbe csurig töltöm, ráteszek egy fóliát, arra késhegynyi szalicilt, vagy nátrium-benzoátot és szorosan rátekerem a fedelet. Fejtetőre állítom az üvegeket 5-10 percre, hogy a maradék levegő átbuborékoljon a forró gyümölcsön, így vákum is keletkezik. Majd takaróba teszem és szárazon kidunsztolom (addig marad a takaró alatt, amíg teljesen kihűl).

Felcímkézem, mert egy idő után nehéz megállapítani, hogy az üvegben, szeder, ribizli vagy áfonya van és mehet a spájzba. Most már csak arra kell figyelni, hogy télre is maradjon, mert a gyerekeim rendszeresen dézsmálják :).

Tessék bátran kipróbálni!

Mamabella